Lövő és Sopronkövesd között egy nyárfa dőlt egy éppen arra
közlekedő Peugeot típusú autóra.
Tragédia nem történt, a vezető, Sudár András még időben elrántotta
a kormányt, de a karosszéria így is javításra szorul.
Favágással foglalkozik...
Olyan cégnél dolgozom, ahol egy erdész megjelöli a beteg fákat, én
pedig kivágom azokat.
Így aztán az élet fintorának tartom, hogy pont a mi alig egy
hónapja vásárolt kocsinkra zuhant egy út menti elszáradt fa %u2013
kezdte történetét Sudár András 35 éves horvátzsidányi lakos. %u2013
A Fertő tóról tartottunk hazafelé este a feleségemmel, amikor a
főút ama szakaszán igen szokatlan dolgot vettem észre. Először alig
akartam hinni a szememnek, amikor láttam, az esős, szeles időben
egy nyárfa előttünk kezd rádőlni az útra. Szerencsére nem jött
semmi a szemközti sávban, így félreránthattam a kormányt, de
szörnyű belegondolni, mi történik, ha ez a fa pont telibe talált
volna bennünket. Autónk így is megsínylette az ágakat: a jobb
oldali tükör betörött, s néhány helyen megnyomódott, megsérült a
karosszéria.
250 ezer forintos kár
Sudár András elmondta még: a kihívott tűzoltók hamar eltávolították
az útról a fát, sőt, az adott szakasz egy másik elszáradt fájának
az ágát is levágták, megelőzendő a bajt. A rendőrök is
helyszíneltek, jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. A kárt %u2013
amely az elsődleges szemle alapján 250 ezer forintra tehető %u2013
a közútkezelő kht. felelősségbiztosítása téríti meg.
Megvizsgálják a fákat
%u2013 Az év tavaszán megtörtént a megye főútvonalai mentén lévő
beteg fák kivágása %u2013 tudtuk meg Szőnyi Zsolttól, a Magyar
Közút Kht. szóvivőjétől, kommunikációs igazgatójától. %u2013 A Lövő
és Sopronkövesd között történtek után feltételezhető, hogy más
főútvonal mellett is lehet még beteg, korhadt törzsű, a forgalomra
veszélyt jelentő fa. Szakértő bevonásával vizsgáljuk meg a
körülményeket a felelősség megállapítására, másrészt útellenőreink
megvizsgálják az úthálózat melletti növényzetet, és ahol észlelhető
beteg fa, azt haladéktalanul kivágjuk. Gondoskodunk arról is, hogy
az adott térség még lábon álló elszáradt fáit számba vegyük, s
kitermeljük. Psszel különben pótolni fogjuk a kivágott fákat, ahol
az lehetséges.
Új felvételi tervezet: 500 pont a maximum
Tavaly gondot okozott, hogy sok jelentkezőnek volt ugyanaz a
pontszáma.
Megváltoztatná a felvételi pontszámítását az oktatási tárca: ötszáz
pont lenne a maximum, a középiskolai jegyek és a pluszpontok az
eddiginél nagyobb súllyal számítanának bele a felvételibe.
A gyenge középiskolából érkezőknek, az idegen nyelveket
beszélőknek, a régebben és az emelt szinten érettségizőknek
kedvezhetnek az oktatási tárca új felvételi pontszámítási tervei,
amelyekről a Népszabadságszámolt be. A száznegyvennégy pontos
felvételi rendszert ötszáz pontos váltaná fel (a részletek
táblázatunkban). A változtatás állítólagos célja a pontszámok
"széthúzása", idén és tavaly ugyanis gondot okozott, hogy sok
jelentkezőnek volt ugyanaz a pontszáma, így egy-egy szakra a
meghatározottnál több embert kellett felvenni.
Csak tervezet
Az oktatási tárca közölte: egyelőre csupán tervezetről van szó,
szeptemberben bocsátják szakmai vitákra. A sajtóosztályon azt
mondták: a javaslattal lényegében nem változna meg a pontszámítás
rendszere, belső arányai megmaradnának.
Csakhogy mint lapunk számításaiból kiderül ennek az ellenkezője
igaz. Tény, hogy az egyetemek által meghatározott felvételi
tárgyakból tett érettségivel eddig is és ezután is a maximálisan
megszerezhető pontszám negyven százaléka gyűjthető majd össze, ám a
másik két kategóriában már észrevehető lesz az arányeltolódás.
Változó arányok
Pluszpontokkal, például nyelvvizsgával vagy emelt szintű
érettségivel eddig a maximális pontszám hatoda volt megszerezhető,
ez egyötödre nő az elképzelés szerint. Egy példa: egy középfokú
nyelvvizsga eddig a maximális pontszám 4,8 százalékát érte, ezentúl
nyolcat fog. A középiskolai év végi osztályzatok eddig legfeljebb a
maximális pontszám harmadát tehették ki, ez az arány negyven
százalékra emelkedne, vagyis a mostaninál jobban számítana az is,
ki mennyire erős középiskolába járt, mennyire kedvelték a
tanárok.
Mindez azért különös, mert a minisztérium eddig az eredmények
összehasonlíthatóságát és a pluszpénzért vehető tudás, például a
nyelvismeret vagy a felkészítő tanfolyamok jelentőségének háttérbe
szorítását ígérte. Ezekre a felvetésekre a tárca nem reagált, azt
mondták, a sajtóban megjelentek csupán egy szakmai tervezet részei,
az egyeztetéseken sok minden változhat.